A
Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága
Alapszabályának
módosításokkal egységes szerkezetbe
foglalt szövege.

2006. március 24.

1. Általános rész

1.1. A társaság elnevezése: Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága

       A társaság rövidített neve: KEVE Társaság

       A társaság angol neve: Christian Business Men's Comittee Hungary

       A társaság német neve: Internationale Vereinigung Christlicher Geschäftsleute in Ungarn

1.2. A társaság székhelye: 1091 Budapest, Kálvin tér 7.

1.3. A társaság működési területe: A társaság országos.

1.4. A társaság önálló jogi személyiséggel rendelkező, független, demokratikus társadalmi szervezet.

1.5. A társaság a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről alapján végzi tevékenységét. Az egyesület felügyeletét az ügyészség látja el.

1.6. Az egyesület tevékenységi körébe nem tartozik pártpolitikai és felekezeti kérdések megvitatása, vagy ilyen célok ösztönzése.

2. Az egyesület célja

2.1. A szervezet célja:

Az üzletemberek és az emberekkel hivatásszerűen foglalkozó értelmiségiek segítése abban, hogy munkatársaikat és a környezetükben élőket tettek és szavak által megismertessék a keresztyén (keresztény) erkölcsnek megfelelő élettel, üzletvitellel és ügyvezetéssel.

A Szervezet célja továbbá az is, hogy velük Jézus Krisztust, mint személyes megváltójukat elfogadtassa.

A Szervezet a célja elérése érdekében többek között:

1. kiadványokat készít, jelentet meg és terjeszt,

2. elősegíti az üzletemberek és az emberekkel hivatásszerűen foglalkozó értelmiségiek környezetéhez tartozó emberek közti kapcsolatteremtést,

3. összejöveteleket, szemináriumokat, tanfolyamokat tart, oktatási tevékenységet folytat,

4. a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet közreműködőivel kapcsolatot tart fenn,

5. más szervezet alapításában részt vesz,

6. kulturális rendezvényt szervez.

A társaság politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el. A társaság politikai tevékenységet a jövőben sem folytat, országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állított és a jövőben sem állít.

A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,

A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a társaság oktatási tevékenységére fordítja.

A társaság közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontja alapján

(4) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

(5) kulturális tevékenység.

A társaság közhasznú szolgáltatásait bárki, megkötés nélkül igénybe veheti.

A társaság működésének, szolgáltatásai igénybe vétele módjának és beszámolóinak legfontosabb adatait a www.keve.org honlapon évente nyilvánosságra hozza.

A társaság saját Alkotmánnyal rendelkezik, amely nem érint szervezeti és működési kérdéseket. A társaság Alkotmánya etikai és hitéleti kérdéseket taglal.

Az Alkotmány az Alapszabályba és Szervezeti és Működési Szabályzatba nem ütközhet és az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat elsőbbséget élvez.

Az Alkotmány nem képezi részét sem az Alapszabálynak, sem a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, az önálló dokumentum.

Az Alkotmányt a társaság közgyűlése kétharmados szótöbbséggel fogadja el, illetve módosítja.

3. Szervezet és működés

3.1. A társaság szervezeti felépítése:

* közgyűlés
* vezetőség
* elnök
* felügyelő bizottság

3.2. A társaság tisztségviselői:

* elnök
* vezetőségi tagok
* a felügyelő bizottság elnöke és tagjai

4. A tagság

4.1. Rendes tag lehet, minden természetes személy aki, a társaság alapszabályát elfogadja és a tagdíjat megfizeti és a belépési szándékát nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja.

4.2. A tagfelvétel: Rendes tagjelöltet a vezetőség egy tagja és egy másik rendes tag írásos ajánlása alapján a vezetőség döntése alapján lehet felvenni a rendes tagok sorába.

Pártoló tag felvételéről a vezetőség határoz két rendes tag előzetes írásos ajánlása alapján, és a pártoló taggá válni kívánó személy saját írásos kérése alapján. A pártoló tag tagdíj fizetésére nem kötelezett. A pártoló tagság feltétele, hogy a pártoló tag a Társaság célkitűzéseivel egyetértsen, a céloknak megfelelő tevékenységet elősegítse és támogassa.

4.3. A tagság nyilvántartása: A társaság tagjait a vezetőség tartja nyílván. A nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni az eredeti, aláírt belépési nyilatkozatot.

4.4. A tag jogai:

* javaslattal, észrevétellel kéréssel fordulhat a társaság szerveihez,
* a társaságnál tisztséget tölthet be,
* részt vehet a társaság közgyűlésén, ott felszólalhat és szavazati joggal rendelkezik,
* betekinthet a társaság valamennyi iratába.

4.5. A tagok kötelességei:

* a társaság munkájában részt vállalni, a döntések, határozatok végrehajtását elősegíteni;
* a tagdíjat megfizetni.

4.6. A tagsági díj:

4.6.1. A tagdíj éves összegét, befizetésének rendjét, módját és határidejét a közgyűlés állapítja meg.

4.6.2. A tagsági jogviszony bármely ok miatti megszűnése esetén a tagsági díj, nem követelhető vissza. Tagdíj fizetés elengedéséről a vezetőség jogosult - kivételes esetben - határozni.

4.7. A tagsági viszony megszűnése:

4.7.1. A tag bármikor kiléphet ha a társaság munkájában nem kíván tovább részt venni.

4.7.2. Törlés:

A társaság a vezetőség határozatával törli a tagok nyilvántartásából azt a tagot aki 6 havi tagdíjhátralékba került, és fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felhívást követő harminc nap alatt nem tesz eleget.

A vezetőség a törlést elrendelő határozatát köteles írásba foglalni. A tagság megszűnésének időpontja ez esetben a törlésre vonatkozó jogerős - és az érdekeltnek bizonyíthatóan kézbesített - határozat keltének napja.

A társasági tagság megszűnik a tag halálával.

4.7.3. Kizárás:

A tagot a társaság közgyűlése taghoz méltatlan magatartása esetén kizárhatja. A tagság megszűnésének időpontja a döntést hozó közgyűlés időpontja.

A tag magatartása akkor tekinthető méltatlannak, ha az sérti a társaság 2.1. pontban meghatározott céljait, alkalmas a társaság lejáratására, vagy rossz hírének keltésére.

5. Az egyesület szervezete

5.1. A közgyűlés: A társaság legfőbb döntéshozó és irányító szerve a tagok képviselőinek összességéből álló közgyűlés.

5.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• * a társaság éves beszámolójának, költségvetésének és a közhasznúsági jelentésének elfogadása, a mérleg jóváhagyása,
• * a társaság céljának meghatározása és egyéb általános érvényű vélemény kialakítása,
• * az alapszabály és az SZMSZ elfogadása és módosítása, a társaság Alkotmányának elfogadása és módosítása,
• * a vezetőségi tagok, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai megválasztása, visszahívása és felmentése,
• * a tagdíj mértékének megállapítása, továbbá befizetési rendjének meghatározása,
• * döntés a más társadalmi szervezettel való egyesülés, vagy feloszlás tárgyában,
• * döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály a társadalmi szervezetek legfelsőbb szerve, /közgyűlés/ illetve az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,
• * döntés a közgyűlés elé tartozó fegyelmi kérdésekben, a kizárás ügyében.

5.3. A közgyűlést a vezetőség készíti elő és hívja össze évente legalább egy alkalommal. A közgyűlés helyét és idejét, valamint javasolt napirendjét a vezetőség a közgyűlés előtt legalább tizennégy nappal írásban megküldi a tagoknak.

5.4. A vezetőség a közgyűlést köteles összehívni a társaság tagsága egyharmadának írásban benyújtott kezdeményezése alapján.

5.5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok fele plusz egy fő jelen van.

5.6. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, azt tíz napon belül ismételten össze kell hívni.

Az ismételten összehívott közgyűlés - tekintet nélkül a megjelentek számára - az eredeti napirendben szereplő ügyekben határozatképes, amennyiben erre az eredeti meghívóban felhívták a tagság figyelmét.

A közgyűlésen a társaság valamennyi tagját 1-1 szavazat illeti meg.

A közgyűlés általában nyílt szavazással hoz határozatot, de minden esetben titkos szavazással dönt a személyi kérdésekben (választás, visszahívás, megbízás).

5.7. Titkos szavazást kell elrendelni bármely más döntés meghozatalánál is, ha a közgyűlésen résztvevő tagok többsége úgy kívánja.

5.8. A szavazás eredményének értékelésekor azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a jelen lévő tagok felének és további egy tag szavazatát kapja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

5.9. A közgyűlésről írásos jegyzőkönyv vezetése kötelező, amely tartalmazza

* a közgyűlés időpontját,
* a résztvevő tagok névsorát /jelenléti ív/,
* a határozatképesség kimondását,
* a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért személy nevét,
* a hozzászólások tömör leírását,
* a meghozott határozatok szó szerinti szövegét,
* a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket,
* a döntést támogatók és azt ellenzők számarányának és ha lehet nevének rögzítését.

5.10 A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A jegyzőkönyveket a társaság iratai között meg kell őrizni. A jegyzőkönyvek alapján az un. határozatok könyvét kell vezetni.

A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a társaság munkanapokon, munkaidőben bárki számára lehetővé teszi. A közhasznúsági jelentésből bárki a saját költségére másolatot kérhet.

A társaság döntéseit az érintettekkel körlevélben kell tudomásra hozni, kivéve az éves beszámoló jóváhagyását, amelyet a 2.1. pont szerint közzé is kell tenni.

A közgyűlés ülései nyilvánosak.

6. A vezetőség

6.1. A vezetőség a társaság tevékenységének irányítására hivatott 7 tagú testületi szerv, amely a közgyűlések közötti időszakban a munka irányítására hivatott.

A társaság bankszámlája felett két vezetőségi tag együttesen rendelkezhet.

6.2. A vezetőséget a közgyűlés három évre választja. A vezetőség a közgyűlés előtt a társaság tagságának évente tartozik számot adni tevékenységéről.

6.3. A vezetőség üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévenként, a napirend előzetes közlésével. A vezetőség összehívása akkor is kötelező, ha azt a vezetőség tagjai közül ketten - az indok megjelölésével - írásban kezdeményezik.

6.4. A vezetőség ülése nyilvános. A vezetőség ülése határozatképes, ha azon négy fő jelen van. A vezetőség határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

6.5. Titkos szavazással kell dönteni, ha az alapszabály úgy rendeli, továbbá, ha az ülésen résztvevő vezetőségi tagok közül legalább három fő úgy kívánja. Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalt témákat és az azokkal kapcsolatos döntéseket. Az emlékeztetőben a kisebbségi véleményeket is rögzíteni kell.

A vezetőségi ülések döntéseit a határozatok könyvébe is be kell vezetni.

6.6. A vezetőség jogosult dönteni:

* a vezetőség közgyűlés által választott tagjai közül titkos szavazással megválasztja az elnököt és az alelnököt;
* a vezetőség munkatervéről a közgyűlés felhatalmazása alapján és az elnök éves beszámolójának elfogadásáról,
* a közgyűlés összehívásáról és javasolt napirendjéről,
* a tag felvételével, felfüggesztésével és törlésével kapcsolatos ügyekben,
* közérdekű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakításáról /két közgyűlés közötti időben/
* megválasztja a 9.) pont szerinti bizottságok elnökeit és tagjait,
* minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe.

6.7. A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7. A társaság elnöke

7.1. A társaság és a vezetőség élén annak tevékenységét reprezentáló elnök áll, akit a közgyűlés három éves időtartamra választ.

7.2. Az elnök feladatai:

* képviseli a társaságot, illetve a vezetőséget,
* irányítja a társaság szervezetének munkáját ügyintézését, vezeti a közgyűlés és a vezetőség üléseit,
* a vezetőségi ülések között gondoskodik a társaság ügyeinek folyamatos viteléről,
* gondoskodik a közgyűlési és a vezetőségi határozatok közzétételéről és végrehajtásáról,
* biztosítja a társaság költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és jogszabályoknak megfelelő felhasználását;
* tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról beszámol a közgyűlésnek és tájékoztatja a vezetőséget,
* feladatait delegálhatja más vezetőségi tagokra vagy az ügyvezető igazgatóra,
* munkáltató jogokat gyakorol az ügyvezető igazgató felett.

8. A társaság alelnöke

8.1. A társaság alelnöke önállóan jogosult a társaságot képviselni a hatóságok és harmadik személyek előtt.

8.2. Az elnök irányítása mellett ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az elnököt jogosítják és kötelezik.

9. A Felügyelő Bizottság

9.1 A felügyelő bizottság három, a közgyűlés által négy évre választott tagból áll.

9.2. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a.) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d.) az a.) -c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

9.3. A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület alkalmazottaitól pedig tájékoztatót kérhet.

A felügyelő bizottság az egyesület könyveléseibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

9.4. A felügyelő bizottság tagja az egyesület vezetőségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A felügyelő bizottság köteles a vezetőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé,

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

9.5. A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára, annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni.

E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.

10. A társaság munkacsoportjai

Az Operatív Munkacsoport kivételével minden munkacsoportnak legalább három, legfeljebb kilenc tagja van. A munkacsoport élén a vezetőség két tagja áll, akik a munkacsoport vezetői. A munkacsoport vezetőit a társaság elnöke és alelnöke kéri fel, megbízatásuk a soron következő tisztújító közgyűlésig tart.

A munkacsoportot a munkacsoport vezetői hívják össze, és képviselik a szervezet más szervei előtt. A társaságon kívül a munkacsoport vezetőinek ezen funkciójukból nem ered képviseleti joguk.

10.1. A Missziói Munkacsoport

* A meglévő szolgálati ágak missziós jellegének folyamatos ellenőrzése és fenntartása,
* új missziós ágak lehetőségének vizsgálata, javaslatok értékelése, az új ág missziós jellegének biztosítása,
* a tagok közötti missziói képzés irányítása.

10.2. A Képzési Munkacsoport

* A meglévő képzési ágak minőségén való őrködés,
* új képzési ágak lehetőségének vizsgálata,
* meglévő és új képzési eseményekhez a Társaság számára elérhető ismeretanyag felmérése, azonosítása; „menürendszer" kialakítása,
* belső vagy külső potenciális előadók listájának összeállítása és karbantartása.

10.3. A Külkapcsolatok Munkacsoport

* A meglévő külkapcsolatok ápolása illetve ellenőrzése; szükség esetén megszűntetése,
* új külkapcsolati lehetőségének vizsgálata; javaslattétel az új kapcsolat, stratégiai szövetség, együttműködés kialakítására vagy annak elvetésére,
* a társasághoz illő PR tevékenység, az ismertség növelése,
* a rendszeres, tagok közötti, belső kommunikáció irányítása.

10.4. A Fit-KEVE Munkacsoport

* Koordinátori szerep betöltése a társaság és fiatal pályakezdő csoportja, a Fit-KEVE közt,
* annak elősegítése - a társaság külkapcsolatait is felhasználva - , hogy a Fit-KEVE iránti érdeklődés fennmaradjon, a folyamatos utánpótlás működjön,
* annak elősegítése, támogatása, hogy Fit-KEVE tagok idővel a társaság tagjaivá váljanak,
* a Fit-KEVE igények (pl. előadók, alkalmak) felmérése és jelzése a társaság felé; a missziós és egyéb tapasztalatok kölcsönös cseréjének megszervezése.

10.5. A Tagi ügyek Munkacsoport

* Új rendes- és pártoló tagjelöltek jelölésének, felkérésének előzetes elbírálása, majd előterjesztése tagságra a társaság vezetőségének,
* tagi vállalások és teljesítések számontartása,
* közösségépítés a tagok és családtagjaik között - különösen tekintettel társaság helyi csoportjaira,
* esetlegesen felmerülő etikai ügyekben az etikai ügyek gondos elemzése, megoldásukra javaslattétel a társaság vezetőségének,
* egyéb tagsági ügyek.

10.6. A Gazdasági és Szponzorációs Munkacsoport

* A társaság gazdálkodásának folyamatos figyelése a pozitív pénzügyi egyenleg fenntartása érdekében. Negatív pénzügyi egyenleg esetén soron kívüli gazdasági intézkedésekre javaslattétel a társaság vezetőségének,
* éves, havi tervezés; napra kész információk a Társaság pénzügyeiről,
* a tagdíj-rendszer alapelveinek érvényesítése; tagdíjak befolyásának folyamatos figyelése, elmaradások esetén kapcsolatfelvétel az érintettekkel,
* a támogatói rendszer alapelveinek érvényesítése, amennyiben szükséges, módosítására javaslattétel. A vállalt támogatások befolyásának folyamatos figyelése, elmaradások esetén kapcsolatfelvétel az érintettekkel. Új potenciális támogatókra javaslattétel a KEVE Társaság vezetőségének,
* a közhasznúsági kívánalmaknak megfelelő törvényes működés (nyilvántartási és adó kötelezettségek, stb.) folyamatos figyelése, biztosítása.

10.7. Az Operatív Munkacsoport

* Legalább kéthetente operatív ülés az elnök, alelnök és az ügyvezetést ellátó munkatárs részvételével. Az operatív ügyek áttekintése, első elemzése és szükség esetén döntéshozatal,
* az ügyek delegálása a megfelelő munkacsoportnak,
* vezetőségi ülésen beszámoló az operatív munkáról.

Az Operatív Munkacsoportnak három tagja van; az elnök, az alelnök és a társaság ügyvezetését ellátó munkatárs. A munkacsoport élén az elnök áll.

A munkacsoportot az elnök hívja össze, és képviseli a szervezet más szervei előtt.

 

11. A társaság gazdálkodása

11.1. A társaság a működéséhez szükséges anyagi eszközöket a következő bevételekből fedezi:

* tagdíjak,
* adományok, juttatások, támogatások,
* rendezvények bevételei,
* az 1989. évi II. törvény keretei között végzett gazdasági vállalkozási tevékenység.

11.2. A társaság a vezetőség által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

11.3. A jogszabályoknak megfelelő gazdálkodásért az elnök és az alelnök felelős.

Az elnök az egyesület gazdálkodási tevékenységéről a közgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

11.4. A társaság tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társaság tartozásaiért nem felelősek.

11.5. A társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. A társaság a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönítetten nyilvántartani.

A társaság befektetési tevékenységet nem folytat.

A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a.) a számviteli beszámolót,

b.) a költségvetési támogatás felhasználását,

c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d.) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e.) a központi költségvetési szervtől az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

12. Egyéb előírások

A társaság megszűnése:

Megszűnik a társaság, ha a közgyűlés feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését határozza el.

A Szervezet megszűnéséről, valamint megszűnése esetén a vagyonának felhasználásáról a közgyűlés kétharmados többséggel dönt a fent megjelölt cél megtartása mellett.

13. Záró rendelkezések

Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének az egyesületekre vonatkozó, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény előírásai irányadóak.

Ezen Szervezetet az alapítók határozatlan időre hozzák létre.

14. Hatályba lépés

A társaság működésének megkezdéséhez a Fővárosi Bíróság által történő nyilvántartásba vétele szükséges.

A jelen alapszabály az 1993. december 02-án kelt alapszabálynak az 1998. május 04-én, 1998. május 15-én, 1999. november 03-án, 2000. augusztus 17-én, 2002. március 23-án, 2003. április 3-án és 2006. március 24-én kelt módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szövege.

Budapest, 2006. március 24.