A NAGY KUDARCOK ISKOLÁJA
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020.október 26.

 

Gyakran hallunk olyan kiemelkedő vezetőkről, vagy vállalkozókról, akiknek megvan a „nagy sikertörténétük”. Elhalmoznak minket a történeteikkel, receptként szolgálva, miszerint mi is elérhetjük a sikert, ha az ő módszerüket követjük. Ugyanakkor sosem hallunk olyanról, hogy a „nagy kudarctörténet”.

A valóságban a siker sokféleképpen jöhet, némelyik nem is rajtunk múlik. A kemény munka, az odaadás és az elszántság sikert hozhat - de nem mindenki számára. Néha a siker a puszta szerencse kérdése (ha hiszel ezekben). Vagy épp jó helyen kell lenni, jó időben. Sokan mondják, hogy minden az időzítésen múlik. Olyan is van, hogy egyszer valaki sikert ér el, de aztán az egész hátralevő életében már hiába próbálkozik.


Ugyanakkor, ha elbukunk, sokkal könnyebb azonosítani az okot. Rossz döntéseket hozunk, vagy nem fektetünk elég energiát az előttünk álló feladatba, nem megfelelő a tervezés, nem vagyunk elég kitartóak. De az ok lehet a tudatlanság, vagy épp az ostobaság is.


Mivel a kudarc tényezőit sokkal könnyebb felismerni, a siker útjává is válhat, ha hajlandók vagyunk tanulni belőle. 

Winston Churchill, brit államférfi egyszer megjegyezte: „A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes; a folytatás bátorsága számít.” Michael Jordan, a kosárlabda-szupersztár pedig így fogalmazott: „El tudom fogadni a kudarcot. Mindenki megbukik valamiben. De nem tudom elfogadni, ha nem próbálkozom.” 


Denis Waitley, motivációs előadó, tanácsadó és szerző is hasonló szemszögből közelíti meg a kérdést: „A kudarc a tanítónk kell legyen, nem pedig az, ami eltemet. A kudarc késés, nem vereség. Ideiglenes kitérő, nem zsákutca. A kudarc olyasmi, amit csak úgy lehet elkerülni, ha nem mondunk semmit, nem teszünk semmit, ha semmik vagyunk.


A Biblia egyik üdítő jellegzetessége, hogy a kulcsemberek bukásait őszintén, kendőzetlenül mutatja be, kezdve Ádámtól és Évától, folytatva olyanokkal, mint Noé, Jákob, Sámson, Dávid és fia, Salamon, és Jézus tanítványai közül többen.


Péter apostol, Krisztus egyik legközelebbi követője, talán az első példa arra, hogy valaki ismételt kudarcok ellenére sikerre talál. Keresztre feszítése előtti éjszakán Jézus azt mondta tanítványainak: „Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva”, mire Peter önfejűen azt válaszolta: „Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg.” (Máté evangéliuma 26, 31-35)


Merész, indulatos esküje ellenére azt olvashatjuk, hogy Péter valóban megtagadta Krisztust, nem egyszer, hanem háromszor, ahogy az Úr megjósolta. Miután megtörtént a háromszori tagadás: „Ekkor megfordult az Úr, és rátekintett Péterre. (…) Azután kiment, és keserves sírásra fakadt.” (Lukács evangéliuma 22, 54-62) 


Szerencsére a történet nem ezzel ér véget. A János evangéliumában olvasunk arról, hogy Krisztus helyreállítja Pétert, megbocsátja az árulását. Háromszor kérdezte meg Pétertől: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?” Minden alkalommal, amikor a tanítvány igennel válaszol, azt mondta neki: „Őrizd az én juhaimat!” „Legeltesd az én juhaimat!” (János evangéliuma 21, 15-19) Micsoda nagy kudarctörténet – és megbocsájtás! Végül Péter a korai egyház egyik vezetője lett és két levele is megtalálható az Újszövetségben.


Ha kudarc ér minket, küzdünk, hogy felépüljünk belőle? Szakmailag, vagy épp lelkileg? Ne feledjük, hogy a kudarc nem végzetes. Csodálatos tanító lehet, csupán kitérő a siker útján.

 

Az előző hetek Monday Mannáit az alábbi linken érheti el:

Előző Monday Mannák