KIÁLLÁS A „SPIRITUÁLIS KONFORMITÁS” MELLETT
Írta: Jim Langley  -2021. július 26.

Egyre inkább az látszik, hogy napjainkban a világunk folyamatosan változik. Személy szerint azt vettem észre, hogy már nem is tudok lépést tartani, és még kevésbé megfelelni a sok kulturális elmozdulásnak, ami körülöttünk zajlik. Régebb elfogadtam ezeket a társadalmi változásokat. Azonban Jézus Krisztus követőjeként mára megértettem, hogy nem engedhetem meg magamnak a sok változást , és most állást foglalok az általam „spirituális konformitásnak” nevezett nézőpont mellett. Urunk arra tanított, hogy az Ő útját kövessük és ne alkalmazkodjunk a világ dolgaihoz.

A római levél minden hívőt figyelmeztet: „Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Pál levele a rómaiakhoz 12, 1-2)

Az amerikai hadsereg fiatal tisztjeként arra kaptam utasítást, hogy kövessem a parancsokat. A bevált szabályok által behatárolt viselkedés bármely csoportban pozitív eredményt hoz. A vállalkozásoknak is ki kell alakítaniuk a bevált gyakorlatokat és irányelveket ahhoz, hogy az alkalmazottak ezeket betartva és tiszteletben tartva megfelelően szolgálják ki az ügyfeleket.
Lelkes golfozóként is értem a szabályok létének a célját, ezekkel együtt válik azzá a sporttá, amelyet szeretek. Minden szervezett sportágnak okkal vannak szabályai - határok nélkül csak káosz lenne; a játékosok azt csinálnának, amit csak akarnak. Megfelelő szabályok nélkül csak versengésre való anarchia lenne.

Úgy gondolom, hogy pont ez a baj ez elmúlt években zajló kulturális felfordulással. Sokan egyszerűen úgy alkotják a szabályokat, ahogy saját szemükkel helyesnek gondolják. Ugyanezt látjuk az Ószövetségben is: „Az az egész nemzedék is atyái mellé került, és egy másik nemzedék támadt utána, amely nem ismerte az Urat, sem azokat a tetteket, amelyeket véghezvitt Izráelért. Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az Úr, mert a Baalokat tisztelték.” (A bírák könyve 12, 10-11)

De most lássuk, hogyan közelíthetjük meg ezt egy másik szemszögből. A hibáztatás helyett javaslok egy ellenszert erre a növekvő szellemi járvány legyőzésére. Azok, akik személyes kapcsolatban állunk Mennyei Atyánkkal, és Szentlelke által fel tudjuk ajánlani életünket Neki, be kell hívjuk lelkünkbe az Urat, hogy teljesen eltöltsön minket, így ezáltal tudjunk különbséget tenni jó és rossz között, és megfelelő lépéseket tenni annak érdekében, hogy Isten békéjét és reményét közvetíthessük a körülöttünk élők számára.
Ezzel összefüggésben, amikor Istent tisztelő kultúrában akarunk élni, Pál szavai merülnek fel: „És Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek. Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” (Pál levele a kolosséiakhoz 3, 15-17)

Szorosan kell ragaszkodnunk ahhoz, amiről tudjuk, hogy igaz és helyes. Ezután imádkozhatunk a kultúra és népünk gyógyításáért és helyreállításáért, beleértve azokat az embereket is, akikkel nap mint nap találkozunk.