REMÉNY KERESÉSE A LÁTHATÓLAG REMÉNYTELEN IDŐKBEN
Írta: Jim Langley  -  2020. augusztus 24.

Kétségtelenül nehéz időket élünk. Világjárvány, gazdasági és társadalmi zavarok és a szélsőséges időjárás közepette sokan aggódnak – a reménytelenség érzésével küzdenek. Ezekre a körülményekre kétféleképpen reagálhatunk: engedünk a kétségbeesésnek, vagy elfogadjuk őket és növekedésre való lehetőségként tekintünk rájuk.


A legtöbb ember számára az a probléma, hogy nem tudják, merre forduljanak, ha az élet ellenőrizhetetlenné válik. Néhányan visszatérnek a korábbi mérgező életmódjukhoz, és vannak olyanok is, akik tragikus és visszafordíthatatlan döntést hoznak és az öngyilkosság felé fordulnak.


Nemrég szomorúan hallottam, hogy az egyik ügyfelem volt felesége döntött úgy, hogy véget vet az életének. Éveken át bipoláris zavarral küzdött. Ez a hölgy rendelkezett életbiztosítással, azonban a halálesetből származó bevétel nem szünteti meg az ügyfelem és a két fia fájdalmát, annak ellenére, hogy a nő már évekkel azelőtt elhagyta őket, hiszen elvesztették a lehetséges jövőbeni kapcsolatot is azzal, akit szerettek.

 

MI A CÉLOD: HATALOM VAGY VEZETÉS?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020.08. 17.

Hallottam egyszer, hogy valaki bölcsen megjegyezte: „Néhány embernél az a probléma, hogy miután kinevezték a cég elnökének, hirtelen úgy gondolják, hogy el kell kezdeniük elnökként viselkedni.” Tapasztaltad már ezt? Emberek hirtelen úgy érzik, hogy fel kell nőniük a címhez, hajlítgatva a végrehajtó izmaikat.


Egy tanácsadó, Tim Kight, mondja: „A céged a hatalom a pozíciójába tud helyezni, de csak te helyezheted magad a vezetés pozíciójába.” Az, hogy kapsz egy címet és ezzel járó hatalmat, még nem leszel valódi vezető, ahogyan attól még nem leszel autó, csak mert bementél egy garázsba. Az igazi vezetésért meg kell dolgozni, nem jön csak úgy.
Azt mondják, hogy az egyetlen módja annak meghatározására, hogy vezető vagy-e az, ha körülnézel, hogy látsz-e valakit, aki követ.

VEZETŐ, AKI LENYŰGÖZI JÉZUST
Írta: Rick Boxx  -  2020. augusztus 03.

Az egyik leginkább alábecsült kulcsa az üzleti sikernek, az a képesség arra, hogy jó benyomást tegyünk azokra, akikkel találkozunk, leginkább olyanok esetében, akik másokra erős hatással levő helyzetben vannak. És mind tudjuk azt, hogy mennyire igaz az a bölcs mondás, hogy nem kaphatunk második esélyt egy jó első benyomásra. Tehát, ha meglenne rá a lehetőséged, kiben szeretnél jó benyomást kelteni? 

 
Ha pedig eltérünk a gazdaság világától, szerinted mire lenne szükség ahhoz, hogy lenyűgözz valaki olyan hatalmasságot, mint Jézus Krisztus? Kétségtelenül nagyobb hatással volt Ő az emberekre minden nemzetben és kultúrában, mint bárki más a történelem során. A Lukács evangéliumában mégis olvashatunk egy férfiról, aki csodálattal töltötte el Jézust. Ez azért is kiemelkedő, mert Jézussal ellentétben ez a vezető nem is volt zsidó, hanem pogány, egy római százados.

ÉVKÖZI CÉLÉRTÉKELÉS?
Írta: Jim Mathis  -  2020. augusztus 10.

Minden évben Újévkor a feleségemmel kettesben tartunk egy éves megbeszélést. Ezt tettük idén január elsején is. Hozzáteszem, úgy tűnik, mintha ez nagyon régen lett volna, tekintve, hogy ez az év már mennyi mindennel szolgált! Mindazonáltal, ezt az éves megbeszélést arra használjuk, hogy áttekintsük a pénzügyeinket, összeszedjük a céljainkat és megtervezzük a nyaralásunkat. Áttekintjük az előző évet is, hogy lássuk, sikerült-e teljesíteni, amit elterveztünk, és azt is értékeljük, hogy látva azokat a célokat vajon túl nagyok voltak, vagy épp túl kicsik.


Néhány évvel ezelőtt volt egy rövidítés az üzleti világban, amit egy akronímmal határoztak meg: NSZVC – Nagy Szőrös Vakmerő Cél. Vagy, ahogy valaki megfogalmazta „lődd le a csillagokat és talán eléred a holdat.” Ha elképzelsz egy nagy, szőrös vakmerő célt, elérhetsz ezen felül bármit, amiről valaha álmodtál.
Nem mindenki kész arra, hogy célokat állítson fel, különösen olyanokat, amelyek úgy tűnnek, messze túlmutatnak az elérhetőségen.

PÁNIK VAGY BÉKE – MIÉNK A VÁLASZTÁS
Írta: Ken Korkow  -  2020. július 27.

Amit látunk, meghatározza azt, amit teszünk. Azt is meghatározza, hogyan érzünk.


Az év eleje óta példa nélküli különösen zavaros körülmények között élünk. Ha nagy gazdasági vagy politikai problémákat láttunk, akkor valószínűleg elkezdtünk szorongani, elszigeteltnek éreztük magunkat, esetleg megoldást kerestünk a fájdalmaink orvoslására.


A sok könyörtelen hír után, amelyek lényegében azt sugallják, hogy mindjárt leszakad az ég, kezdjük azt hinni, hogy valóban így van. A homályos hírekből azt látjuk, hogy a világ tele van megoldatlan problémákkal – és ezt a saját életünkre is ráhúzhatjuk.


Azonban nem ez az egyetlen lehetőségünk. Láthatjuk másképp is a világot – és egyúttal a saját életünket – a megrendíthetetlen hit szemüvegén keresztül. Ahogy Pál írja: „mert hitben járunk, nem látásban.” (Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 7)