FONTOS, HOGY SZÁNJUNK IDŐT AZ ÜNNEPLÉSRE
Írta: Robert J. Tamasy  -  2021. szeptember 20.

Az üzleti és szakmai világban célokra, új termékekre és szolgáltatásokra, értékesítési kvótákra és nyereségre koncentrálunk. Nagy energiával kergetjük ezeket, melyek meghatározóak, hogy elérjük a kívánt szintjeinket. De mi történik, amikor ez sikerül, amikor elérjük a kívánt eredményeinket? Gyakran egyszerűen csak új célokat tűzünk ki, aztán gyorsan továbblépünk.

Sok szervezet és vezető, felemésztve a feladataik és a célkitűzéseik által, elfut a fontos mérföldkövek és a győzelmek mellett anélkül, hogy elég hosszú szünetet tartanának ahhoz, hogy megünnepeljék és értékeljék mindazt, amit elértek. Képzelj el három hegymászót, akik megcéloztak egy nagy csúcsot, és épp hogy a hegycsúcsra értek, máris találnak egy másik magas hegyet a távolban. Ahelyett, hogy élveznék, amit épp elértek, gyorsan visszarohannak a Szinte Lehetetlen hegyre és célba veszik a következő kihívást jelentő hegyet.

Bolondságnak hangzik, ugye? De gyakran pont ezt tesszük. Ahelyett, hogy követnénk a mondást, „Szánj időt arra, hogy megszagold a rózsákat”, mi célba vesszük a horizontot, és ha lehet, még nagyobb eredményeket keresünk. Amikor újságok és magazinok szerkesztője voltam, küzdöttem ezzel a kísértéssel. Keményen dolgoztunk a legújabb szám összeállításán, legyőzve sok gátat és akadályt menetközben, de amint a nyomdába került az anyag, figyelmünk hamarosan a következő szám tervezésére, írására, szerkesztésére és megtervezésére irányult.

Ezért volt, hogy mindig erőfeszítést kellett tegyek a „szünet” gomb megnyomására, lehetővé téve a csapatunknak, hogy értékeljék mindazt, amit elértünk, mielőtt a következő határidőkre fordítjuk a figyelmünket. Szükségünk volt időre, hogy ünnepeljünk.

Ahogy a barátom, Rick Boxx – aki szintén egy rendszeres közreműködője a „hétfői mannáknak” -, az egyik napi e-mail üzenetében kijelentette, „Az ünneplések fontos részei az utazásnak. Megfiatalíthatják a kollégákat, megmutathatják a sztár teljesítőket és megszilárdíthatják a csapatot.” Bajtársiasság épülhet ki a szenvedések alatt, egyesítve a megfelelő tehetségeinket és képességeinket az elérendő cél érdekében. De ugyanez a bajtársiasság – amit néhányan úgy neveznek, hogy „csapatszellem” – szilárdul és erősödik meg, amikor közösen sütkérezhetünk a jól végzett munka fényében.
Jó példáját látjuk ennek a Bibliában Nehémiás könyvében, az Ószövetségben. Izrael fiai elérték a saját „lehetetlen küldetésüket”, amikor keményen dolgoztak, hogy újraépítsék Jeruzsálem falait, helyreállítsák és birtokba vegyék az otthonaikat a városban. Annak ellenére, hogy erős ellenállással néztek szembe, a helyreállítás hihetetlen 52 nap alatt befejeződött. Határozottan ideje volt az ünneplésnek. Amit meg is tettek.

A Nehémiás könyve 12,27-ben azt olvassuk, „Jeruzsálem falainak a felavatásakor mindenütt fölkeresték a lévitákat, és elvitték őket Jeruzsálembe, hogy tartsák meg az avatási ünnepséget, és örvendezzenek hálaadással, énekléssel, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.” Izrael népe sok más nehézséggel nézett szembe a rákövetkező napokban, de felismerték annak fontosságát, hogy megünnepeljék azt, amit elvégeztek.

Salamon király, aki arról volt híres, hogy az ókori Izrael királyai között a legbölcsebb és legtehetségesebb volt, megértette az ünneplés értékét: „Rájöttem tehát, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik, iszik, és élvezi a jót minden fáradozása nyomán, amivel fárad a nap alatt egész életén keresztül, amelyet Isten adott neki, mert ez jutott neki.” (A prédikátor könyve 5,18)

A munkahelyeden is ragadd meg a lehetőségeket az ünneplésre. Ez energikusan és motiváltan tartja a csapatodat.