TÉGED MI TART VISSZA?
Írta: Rick Boxx  -2022. február 7.

Időnként felhív valaki, hogy a vállalkozása nehézségeiről beszélgessen velem. Akik felhívnak, jó termékkel és a vállalkozásukhoz szükséges készségekkel rendelkeznek. Az elhivatottságukkal sincs baj, mégsem boldogulnak. A túlélés megy, de a boldogulás már nem.

Mivel a saját karrierem során én is megtapasztaltam ezt az érzést, olyan érzékeny pontra tudok rápattintani a beszélgetés során, ami kellemetlenebb lehet, mint tükörbe nézni. Sokan rendelkeznek a siker receptjéhez szükséges hozzávalókkal, de valami mégis megakasztja őket. Néha ez a félelem, a kiszámított kockázatvállalástól való vonakodás, amely a további növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen. Máskor az önbizalom hiánya, vagy a múltban hallott, csüggesztő, sőt lealacsonyító szavak visszhangja.

A negatív önkép félelmetes ellenség lehet egy üzlet felépítésének folyamatában. Ugyanakkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindazok, akik valaha is jelentős sikereket értek el – akár feltalálóként, akár újítóként, vagy valamilyen területen vezetőként – le kellett győzniük a félelmüket, vagy a múltbeli kudarcaik emlékét.

Klasszikus példa erre a Wright fívérek, akiket gyakran kinevettek elképzeléseik miatt, vagy Thomas Edison, aki csak többszáz sikertelen kísérlet után találta csak fel az izzólámpát. Ha hallgattak volna gyalázóikra, vagy elveszítették volna önbizalmukat a múltbeli kudarcok miatt, akkor ma senki nem ismerné őket.

Ahogy autót se tudunk úgy vezetni, ha folyamatosan csak a visszapillantó tükörbe nézünk, úgy az állandó múltba tekintés is akadályozhatja az előrejutásunkat

. Jézus Krisztus a követőinek beszélt az Ő követése iránti együgyű elkötelezettség fontosságáról. Azt mondta: „Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Lukács evangélium 9, 62) Nehéz úgy egyenesen járni, ha közben folyamatosan magunk mögé tekintünk.

 

Akkor hogyan válhatunk sikeressé, ha van egy jó termékünk, megvan a szükséges készségünk és a tevékenységünk iránti szenvedélyünk? Erre a Biblia egy másik igéje ad választ: „ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával” (Pál levele a rómaiakhoz 12, 2)

A körülöttünk lévő világ nagyon szeretné azt mondani nekünk, hogy nem járhatunk sikerrel, hogy amit csinálunk, az ostobaság és kudarcra van ítélve. Előfordulhat, hogy gyermekkorunkra visszanyúló emlékeket viszünk magunkkal, olyan kemény, aljas kijelentések emlékeit, amelyek meggyőztek bennünket arról, hogy reményeink és álmaink mindig elérhetetlenek, örökre azok is maradnak.

Ne dagonyázzunk a múltban. Az ilyen lelki „szemetet” dobjuk el. Ennek legjobb módja, ha Istent kérjük, hogy segítsen az elménk megújításában, és arra tegyen alkalmassá, hogy az Ő lehetőségeihez igazodjunk. Koncentráljunk arra, amit Ő mond rólunk, és arra, hogy mit akar tenni, mind bennünk, mind értünk.

Pál apostol számos nehézségről írt, amelyeket le kellett győznie, és kijelentette: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Pál levele a filippiekhez 4, 13) Azt is írta: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban.” (Pál levele a filippiekhez 4, 19) Ha úgy hisszük, hogy az Úr elhívott egy adott vállalkozásra, bizzunk benne, hogy megadja, amire szükségünk van a sikerhez.

Az előző hetek Monday Mannáit az alábbi linken érheted el:

Előző Monday Mannák