Heti Mannák

PÁNIK VAGY BÉKE – MIÉNK A VÁLASZTÁS
Írta: Ken Korkow  -  2020. július 27.

Amit látunk, meghatározza azt, amit teszünk. Azt is meghatározza, hogyan érzünk.

Az év eleje óta példa nélküli különösen zavaros körülmények között élünk. Ha nagy gazdasági vagy politikai problémákat láttunk, akkor valószínűleg elkezdtünk szorongani, elszigeteltnek éreztük magunkat, esetleg megoldást kerestünk a fájdalmaink orvoslására.

A sok könyörtelen hír után, amelyek lényegében azt sugallják, hogy mindjárt leszakad az ég, kezdjük azt hinni, hogy valóban így van. A homályos hírekből azt látjuk, hogy a világ tele van megoldatlan problémákkal – és ezt a saját életünkre is ráhúzhatjuk.

Azonban nem ez az egyetlen lehetőségünk. Láthatjuk másképp is a világot – és egyúttal a saját életünket – a megrendíthetetlen hit szemüvegén keresztül. Ahogy Pál írja: „mert hitben járunk, nem látásban.” (Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 7)

CSAK EGY CSILLAG A VÉGTELEN GALAXISBAN
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. július 13.

Nemrégiben a feleségemmel megnéztünk egy nagyszerű filmet: Még mindig hiszek (https://nicelife.hu/galeria/film/istillbelieve.php). A film egy valós, tragikus és mindent megrázó történetet dolgoz fel a zenész és dalíró, Jeremy Camp életéből. Az egyik pillanatban a főszereplő leendő barátnője felnéz, amikor a planetáriumban vannak, és annyit mond: „Csak egy csillag vagyok a végtelen galaxisban”.

Ez a szerény kijelentés lenyűgözött engem, különösen, amikor Camp válaszolt neki: „De néhány csillag erősebben ragyog, mint a többi.” Te szoktad bámulni az eget egy felhőtlen éjszakán, hogy megcsodáld a csillagokat? Szabad szemmel csak egy kis részét láthatjuk a sok millió és millió égi testnek. Szóval milyen változást tud okozni „csak egy csillag”? Igazából nagyon sokat.
Mikor hazafelé tartottunk és eszünkbe jutott, hogy a Napunk szintén egy csillag, és tudjuk, hogy nélküle nem lenne élet a Földön. Számunkra csak egy nagy tűzgolyó, összehasonlítva pedig a többi csillaggal az égen, a legkisebbek között van. Azonban mégis az életünk függ tőle, a melegétől, a fényétől, s minden egyéb tulajdonságától.

A BÖLCSESSÉG TESZTJE
Írta: Tomka János  2020.07.20.

Július 14-én Jakab levele harmadik fejezetének egy szakaszát tanulmányoztuk a gyülekezetünkben¹ : „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák.” (Jakab levele 3, 13-18)

Az online Beszélgetős bibliaóra-sorozat alkalmán újra egy nagyon sokoldalú és őszinte beszélgetés alakult ki a 20 résztvevő között. Nincs most lehetőség arra, hogy akár csak összefoglaló jelleggel bemutassuk a beszélgetésben elhangzottakat, ezért csupán egy mindnyájunkat mélyen érdeklő kérdésre keressük a választ: honnan tudhatom, hogy mennyire vagyok bölcs? 

ELÉGEDETLENSÉG A JÓLÉTBEN
Írta: Jim Mathis  -2020. július 6.

Több mint húsz éve a Forbes Magazin 1992. szeptember 14-i számában megjelent egy cikk: Miért elégedetlenkedünk, miközben jól élünk? Megtartottam ezt a számot, mert ami azt illeti, sem a cikk keletkezése előtt, sem azután nem fordult elő, hogy az emberek ne így gondolkodtak volna. Valamilyen okból kifolyólag hajlamosak vagyunk életünk legszebb időszakaiban is azon keseregni, hogy a dolgaink rosszul állnak vagy legalábbis rosszabbra fordulnak.

Úgy tűnik, a politikusok is felelősek ezért, hiszen idejük nagy részében arról beszélnek, mennyire rosszul él az egyén és a társadalom. Komoly ígéreteket tesznek, hogy mindent jobbra fordítanak, mármint ha megválasztjuk őket. Mind a hivatalt viselők, mind az erre törekvők arról biztosítanak, hogy ismét felvirágoztatják országunkat, burkoltan célozva ezzel arra, hogy valamikor a múltban jobban mentek a dolgok.

Az elégedetlenség keltése a jólét kellős közepén azonban nem kizárólagosan a politika vagy a média szakterülete. Egyesek egyszerűen hajlamosak a pesszimizmusra, azaz mindig félig üresnek látják a poharat. Mások ezzel szöges ellentétben az eltökélt optimizmusra hajlanak, és azon a bizonyos rózsaszín szemüvegen keresztül látják a poharat félig telve. A filozófusok, akik kiváló szakértelemmel állnak mellénk, bármelyik látásmódot is képviseljük, azt bizonygatják, hogy igazunk van, akár arról vagyunk meggyőződve, hogy minden jobbra vagy éppen minden rosszabbra fordul. Mindig megtalálhatjuk, amit keresünk.