A SIKER „RECEPTJE” JÓ ÖSSZETEVŐKET KÍVÁN
Írta: Robert J. Tamasy - 2023. június 12.
A főzési „képességeim” rendkívül korlátozottak. El tudok készíteni egy hotdogot, vagy egy instant levest. Tudok rántottát sütni. Azonban áldott vagyok, hogy a feleségem képességei ezen a téren sokkal nagyobbak, mint azt annak idején állította. Így nem szenvedek hiányt abban, hogy finomságokat ehessek.
Bár nem vagyok szakács, a recepteket mégis nagyra értékelem. Fontosnak tartom a hozzávalók megfelelő mennyiségben való összekeverését. Ha az összetevők egy része hiányzik, még a legjobb szakács se tudja pótolni. Ugyanez a helyzet az üzleti életben is. Egy sikeres vállalat nagyrészt a megfelelő "recept" eredménye, amelyben minden szükséges összetevőt a megfelelő arányban kevertek össze.
Ha Önnek kéne leírnia a munkahelyén alkalmazott „receptet”, mi lenne az? A legtöbb vállalkozás esetében a hozzávalók közé tartoznának az emberek, a tervek, az előrejelzések, az előkészületek, a termelékenység és a nyereség. Megfigyelésem szerint azonban sok esetben egy kritikus összetevő kimarad: az ima.
Több mint 40 évvel ezelőtt csatlakoztam a CBMC munkatársaihoz, mint szerkesztő, majd kiadványigazgató. Az egyik legélvezetesebb - és legfelvilágosítóbb - feladatom az volt, hogy interjúkat készítsek és cikkeket írjak olyan üzleti és szakmai vezetőkről, akik elkötelezetten élnek a hitükkel a munkahelyükön. Mindannyian egyedülálló egyéniségek voltak, akik a legkülönbözőbb szakmai területen szolgáltak. A sikerre való törekvésükben azonban volt egy közös gyakorlatuk: Imádkoztak.
Legtöbbjük nem a kézzelfogható sikerért vagy a versenytársak feletti győzelemért imádkozott. Bölcsességet és útmutatást kértek, hogy hogyan építsék vállalkozásukat. Imádkoztak az alkalmazottaikért. Imádkoztak Istenhez, hogy adjon megoldást a felmerülő problémákra. Legfőképpen pedig azért imádkoztak, hogy ők és a vállalatuk Isten jó tanúi legyenek a közösségükben (Apostolok cselekedetei 1, 8), valamint azért, hogy Jézus Krisztus hatékony nagyköveteiként szolgáljanak azoknál, akikkel nap mint nap találkoznak (Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 20).
Íme, egy kis ízelítő abból, amit a Biblia a mindennapi életünk "receptjének" részeként az imádságról tanít:
Az imádság folyamatos, nem alkalmi tevékenység. Elkülöníthetünk időt arra, hogy imádkozzunk és elmélkedjünk, de az imádkozás olyasvalami, amit napközben, bármelyik percben megtehetünk, függetlenül a körülményeinktől: „szüntelenül imádkozzatok” (Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 5, 17).
Bármiért imádkozhatunk. Nincsenek határok vagy korlátok arra nézve, hogy miért imádkozhatunk, vagy hogyan. Szükségleteinket, aggodalmainkat, sőt félelmeinket is szabadon kifejezhetjük Istennek, függetlenül a körülményektől. „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Pál levele a filippiekhez 4, 6).
Isten megígérte, hogy meghallgatja gyermekei imáit. Jézus azt tanította, hogy a Vele való személyes kapcsolat közvetlen velejárója az, hogy imádkozzunk bármiért, amire szükségünk van - az Ő akarata szerint -, és biztosak lehetünk abban, hogy imáink meghallgatásra találnak. „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.” (János evangéliuma 15, 7)