Heti Mannák

A MUNKA MÉLTÓSÁGÁNAK MEGERŐSÍTÉSE
Írta: Rick Boxx  -  2023. szeptember 4.

A világjárvány gyakorlatilag mindannyiunkat érintett, és bár a szörnyű hírek véget értek, hatása még hónapokkal azután is érezhető volt, hogy az egészségügyi tisztviselők a válság végét bejelentették. Ezek közé tartozott a munkaerőpiacra gyakorolt hatása.

A világjárvány csúcspontján az olyan vállalkozások, mint az éttermek és a kiskereskedelmi üzletek kénytelenek voltak bezárni. Azok a munkahelyek, melyek tovább működtek, a dolgozók gyakran otthon, számítógépen végezték munkájukat. A COVID-19 előtt a legtöbb vállalkozásnak nem okozott gondot, hogy szükség esetén betöltse az üres álláshelyeket. A világjárvány végét követően azonban sok munkáltatónak nehézséget okoz, hogy a rendelkezésre álló állások betöltésére munkaerőt találjon.

A „Munkatársat keresünk” táblák mindenütt felbukkantak. Egyes éttermekben a vendégeket olyan feliratok is fogadták, mint pl: „Kérjük, legyenek türelemmel. Kevés a dolgozó. Legyenek hálásak azokért, akik hajlandóak dolgozni”. Ez a probléma még most is fennáll. Ennek a munkaerő hiánynak több oka is van, de ezekkel most nem foglalkozunk. Egy dolog biztos: Olyan furcsa időszakot élünk, amikor egyes területeken több az üres munkahely, mint ahányan hajlandóak betölteni azokat. Amikor az emberek az állami támogatások miatt pénzügyi védőhálóval rendelkeznek, kevésbé motiváltak arra, hogy visszamenjenek dolgozni. A Biblia bölcsen megjegyzi: „A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.” (A példabeszédek könyve 16, 26)

Ahogy ez az új szemléletmód a munkával kapcsolatban folytatódik, új módszereket kell kitaláljunk arra, hogyan motiváljuk az embereket a munkára. Az egyik mód egy régi igazság megerősítése - hogy a munkában a méltóság megtalálása fontos. Ha vezetői szerepben vagyunk, törekednünk kell arra, hogy alkalmazottaink érzékeljék és értékeljék ezt a méltóságot. Íme néhány bibliai alapelv, amelyet érdemes megfontolni:

ISTEN HANGJÁT MEGHALLANI
Írta: Rick Boxx  -  2023. május 1.

BoxxRichard Blackaby, író és előadó elmesélte egy üzletember a történetét, aki csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Isten hallgatott, amikor bölcsességet kért arról, hogy elfogadjon-e egy új állásajánlatot. Ez a férfi azt állította, hogy azért fogadta el az állást, mert nem hallotta Istentől az ellenkezőjét. Kiderült, hogy ez egy szörnyű döntés volt.

Blackaby elmondta, hogy miközben beszélgetett az illetővel, elkezdett feltáró kérdéseket feltenni neki: „Mit gondolt a felesége a munkáról?”. „Ó, neki sosem tetszett az ötlet” - válaszolta az üzletember.

Ezután Blackaby arról érdeklődött, hogy konzultált-e a lelkészével. „Ő nem egy üzletember, úgyhogy nem vettem róla tudomást!” - válaszolta a férfi. „Még a fiam is azt mondta, hogy ne fogadjam el a munkát, de ő még csak egy gyerek”. Blackaby azonnal felismerte, hogy mi lehet a probléma, és megjegyezte: „Úgy hangzik, mintha Isten többször is beszélt volna. Te csak nem figyeltél rá”.

Az egyik leggyakoribb kérdés hitünk megélése során, amikor az élet és a munka kihívásaival szembesülünk: „Honnan ismerhetjük meg Isten akaratát?”. A Bibliában találunk példákat olyan személyekre, akikhez Isten valóban közvetlenül és személyesen szólt: Noé, akinek utasítást adott egy hatalmas bárka építésére; Mózes az égő csipkebokornál; Éli próféta, amikor még kisfiú volt; Saul (akiből Pál apostol lett) a damaszkuszi úton és mások.

Talán mi magunk is ismerünk valakit, aki azt állítja, hogy tisztán hallotta Istent szólni hozzá.

A SIKER KÖNYÖRTELEN, JUTALOM NÉLKÜLI HAJSZOLÁSA
Írta: Robert J. Tamasy  - 2023. április 17.

Az üzleti világban sokan csak egyetlen célra fókuszálnak: a sikerre. De megállunk-e néha, hogy komolyan átgondoljuk, mi is valójában a siker?

Erről az a kutya jut eszembe, amelyik nagy lelkesedéssel kergeti az autókat. Elmegy mellette egy, s a kutya gyorsan üldözőbe veszi. De vajon, tudja-e, hogy mi történne, ha valóban elkapná az autót? Mit tenne vele? Bizonyos értelemben a siker is hasonló. Bizonyos kitűzött célokkal a fejünkben vágunk neki a karrier utunknak, olyan eredményeket remélve, amelyeket el akarunk érni. De mi történik azután, ha ezeket elértük?

Erről pedig eszembe jut az a csúcsvezető, aki arról beszélt, hogy megmászta a közmondásos „siker létráját”, majd amikor felért a csúcsra, rájött, hogy a létra rossz falnak támaszkodik.

A saját karrierem során elértem az összes célt, amit korábban kitűztem magam elé. Egy újság szerkesztőjének lenni? Megvan. Újságcikket írni? Pipa. Egy magazin szerkesztőjének lenni? Pipa. Könyvet írni? Pipa. Mindegyiket sikerült megvalósítanom. És még sok mást is. De vajon ezek közül bármelyik, még ha együttesen is, megadta nekem a teljes beteljesülés, a végső siker érzését? Nem, mert mindig volt még valami, amit megtehettem volna, mindig voltak mások, akik többet értek el, mint én - legalábbis ez volt a fejemben.

A siker néha olyan érzés lehet, mintha egy olyan versenyben lennénk, ahol a célvonal egyre távolabb és távolabb kerül. Az előléptetés, a fizetésemelés, a szakmai elismerés egy-két pillanatra talán kielégít, de aztán mi lesz? Megtanultam, hogy az igazi sikert végső soron csak abban találjuk meg, aki megadja azokat a képességeket, érdeklődési köröket, ajándékokat és lehetőségeket, amelyekkel nap mint nap élünk. 

Ahogyan az Ószövetségben olvassuk: „Ne gondold tehát majd magadban: Az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot! Hanem gondolj mindig Istenedre, az Úrra, ő ad neked erőt a gazdagodáshoz...” (Mózes ötödik könyve 8, 17-18) Lehet, új látószögre van szükségünk ahhoz, hogy megalkossuk a siker fogalmát. Nem tudok ehhez jobb forrást, mint a Szentírás:

VISZONTAGSÁGOK: LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE
Írta: Austin Pryor  -  2023. április 24.

Több mint 40 éve pénzügyi tanácsadóként számos, néha nagyon gyors gazdasági átalakulást láttam. Amikor a gazdasági tényezők hirtelen változást hoznak, sok befektető egy nagyon kellemetlen dolgot érez - a félelmet. Nehéz magabiztosnak lennünk a befektetésekkel kapcsolatban, amikor az általunk nem befolyásolható tényezők pusztítást végeznek a pénzügyi piacon.

Még azok is, akik Jézus Krisztust imádják, szorongást érezhetnek, amikor csapások érik őket, akár a pénzügyeiket, akár életük más területeit érintik. A legtöbb keresztény szeretné megkérdezni Istentől, hogy miért engedi meg, hogy a fájdalom és a csalódás megérintse gyermekeit. Talán az Ő válasza a következő lenne: „Azok a dolgok azért történtek, mert meghallgattam az imáitokat, hogy megadjam nektek, amit kértetek!”

Amikor egy átlagos nap kedvezőtlen eseményeire gondolunk, el tudjuk képzelni, hogy Isten azt mondja:

„Ugye azért imádkoztál, hogy éretté válhass? Megtanítalak arra, hogyan függj tőlem jobban.”
„Ugye azért imádkoztál, hogy több hited legyen? Esélyt adok neked, hogy jobban bízz bennem.”
„Ugye azért imádkoztál, hogy jobban megismerj Engem? Segítek neked, hogy jobban keress Engem.”
„Ugye azért imádkoztál, hogy dicsőíts engem az életeddel? Én megszentellek téged.”

Amikor imáink ilyen „lelki” kéréseket tartalmaznak, bízhatunk abban, hogy Isten akarata szerint imádkozunk.

ÉLNI VAGY CSAK TÚLÉLNI
Írta: Pataki Dávid  -2023. április 10.

Talán mindannyian éreztük úgy, hogy minden reménytelen, sivár és sötét. Vannak az életünkben olyan szakaszok, amikor úgy érezzük, hogy minden elveszett, nincs már erő, idő, lehetőség továbblépni, megújulni, újrakezdeni.

Nagypénteken pontosan ezt érezték a tanítványok is. Véget ért egy sikerkorszak, ahol minden beteg meggyógyult, nem volt semmilyen akadály, amit a vezetőjük ne tudott volna leküzdeni. De a vezető elveszett, meghalt, ők pedig elmenekültek, mert kevésnek érezték magukat a folytatáshoz.

Az elképesztő sebességgel változó világunkban számtalan problémával szembesülünk nap mint nap. Vezetőként még nehezebb, hiszen a felelősség is nagyobb. Utat, biztonságot, célokat kell nyújtanunk a vezetettek számára olyan helyzetekben, ahol egyre kevésbé számítanak a tapasztalatok. Ilyenkor különösen nehéz megküzdeni a saját reménytelenségünk érzésével is.

A Biblia azonban arra tanít bennünket, hogy nincs olyan reménytelen helyzet, ahol nem lenne reménység. Még Jób is, aki a családját, vállalkozásait és végül az egészségét is elvesztette azt mondja, hogy mindenkinek aki él, van lehetősége a változtatásra.

Jézus Krisztus többször is megígérte a tanítványainak, hogy fel fog támadni és nem lesz vége a küldetésnek, amire elhívta őket, de a tanítványok ezt nem akarták meghallani.

Keresztény vezetőként nem gondolkodhatunk úgy, mint akinek nincs reménysége. Ahogy vállalkozóként sem függhet a lelkiállapotunk csupán attól, hogy sikeresek vagyunk, vagy sem. Végül pedig idősödve, ahogy a fizikai lehetőségeink szűkülnek se gondoljuk azt, hogy egyre kevesebb dologban bízhatunk.