ÉVKÖZI CÉLÉRTÉKELÉS?
Írta: Jim Mathis  -  2020. augusztus 10.

Minden évben Újévkor a feleségemmel kettesben tartunk egy éves megbeszélést. Ezt tettük idén január elsején is. Hozzáteszem, úgy tűnik, mintha ez nagyon régen lett volna, tekintve, hogy ez az év már mennyi mindennel szolgált! Mindazonáltal, ezt az éves megbeszélést arra használjuk, hogy áttekintsük a pénzügyeinket, összeszedjük a céljainkat és megtervezzük a nyaralásunkat. Áttekintjük az előző évet is, hogy lássuk, sikerült-e teljesíteni, amit elterveztünk, és azt is értékeljük, hogy látva azokat a célokat vajon túl nagyok voltak, vagy épp túl kicsik.


Néhány évvel ezelőtt volt egy rövidítés az üzleti világban, amit egy akronímmal határoztak meg: NSZVC – Nagy Szőrös Vakmerő Cél. Vagy, ahogy valaki megfogalmazta „lődd le a csillagokat és talán eléred a holdat.” Ha elképzelsz egy nagy, szőrös vakmerő célt, elérhetsz ezen felül bármit, amiről valaha álmodtál.
Nem mindenki kész arra, hogy célokat állítson fel, különösen olyanokat, amelyek úgy tűnnek, messze túlmutatnak az elérhetőségen.

VEZETŐ, AKI LENYŰGÖZI JÉZUST
Írta: Rick Boxx  -  2020. augusztus 03.

Az egyik leginkább alábecsült kulcsa az üzleti sikernek, az a képesség arra, hogy jó benyomást tegyünk azokra, akikkel találkozunk, leginkább olyanok esetében, akik másokra erős hatással levő helyzetben vannak. És mind tudjuk azt, hogy mennyire igaz az a bölcs mondás, hogy nem kaphatunk második esélyt egy jó első benyomásra. Tehát, ha meglenne rá a lehetőséged, kiben szeretnél jó benyomást kelteni? 

 
Ha pedig eltérünk a gazdaság világától, szerinted mire lenne szükség ahhoz, hogy lenyűgözz valaki olyan hatalmasságot, mint Jézus Krisztus? Kétségtelenül nagyobb hatással volt Ő az emberekre minden nemzetben és kultúrában, mint bárki más a történelem során. A Lukács evangéliumában mégis olvashatunk egy férfiról, aki csodálattal töltötte el Jézust. Ez azért is kiemelkedő, mert Jézussal ellentétben ez a vezető nem is volt zsidó, hanem pogány, egy római százados.

A BÖLCSESSÉG TESZTJE
Írta: Tomka János  2020.07.20.

Július 14-én Jakab levele harmadik fejezetének egy szakaszát tanulmányoztuk a gyülekezetünkben1 : „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák.” (Jakab levele 3, 13-18)


Az online Beszélgetős bibliaóra-sorozat alkalmán újra egy nagyon sokoldalú és őszinte beszélgetés alakult ki a 20 résztvevő között. Nincs most lehetőség arra, hogy akár csak összefoglaló jelleggel bemutassuk a beszélgetésben elhangzottakat, ezért csupán egy mindnyájunkat mélyen érdeklő kérdésre keressük a választ: honnan tudhatom, hogy mennyire vagyok bölcs? 

PÁNIK VAGY BÉKE – MIÉNK A VÁLASZTÁS
Írta: Ken Korkow  -  2020. július 27.

Amit látunk, meghatározza azt, amit teszünk. Azt is meghatározza, hogyan érzünk.


Az év eleje óta példa nélküli különösen zavaros körülmények között élünk. Ha nagy gazdasági vagy politikai problémákat láttunk, akkor valószínűleg elkezdtünk szorongani, elszigeteltnek éreztük magunkat, esetleg megoldást kerestünk a fájdalmaink orvoslására.


A sok könyörtelen hír után, amelyek lényegében azt sugallják, hogy mindjárt leszakad az ég, kezdjük azt hinni, hogy valóban így van. A homályos hírekből azt látjuk, hogy a világ tele van megoldatlan problémákkal – és ezt a saját életünkre is ráhúzhatjuk.


Azonban nem ez az egyetlen lehetőségünk. Láthatjuk másképp is a világot – és egyúttal a saját életünket – a megrendíthetetlen hit szemüvegén keresztül. Ahogy Pál írja: „mert hitben járunk, nem látásban.” (Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 7)

CSAK EGY CSILLAG A VÉGTELEN GALAXISBAN
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. július 13.

Nemrégiben a feleségemmel megnéztünk egy nagyszerű filmet: Még mindig hiszek (https://nicelife.hu/galeria/film/istillbelieve.php). A film egy valós, tragikus és mindent megrázó történetet dolgoz fel a zenész és dalíró, Jeremy Camp életéből. Az egyik pillanatban a főszereplő leendő barátnője felnéz, amikor a planetáriumban vannak, és annyit mond: „Csak egy csillag vagyok a végtelen galaxisban”.


Ez a szerény kijelentés lenyűgözött engem, különösen, amikor Camp válaszolt neki: „De néhány csillag erősebben ragyog, mint a többi.” Te szoktad bámulni az eget egy felhőtlen éjszakán, hogy megcsodáld a csillagokat? Szabad szemmel csak egy kis részét láthatjuk a sok millió és millió égi testnek. Szóval milyen változást tud okozni „csak egy csillag”? Igazából nagyon sokat.
Mikor hazafelé tartottunk és eszünkbe jutott, hogy a Napunk szintén egy csillag, és tudjuk, hogy nélküle nem lenne élet a Földön. Számunkra csak egy nagy tűzgolyó, összehasonlítva pedig a többi csillaggal az égen, a legkisebbek között van. Azonban mégis az életünk függ tőle, a melegétől, a fényétől, s minden egyéb tulajdonságától.