Heti Mannák

A RENDHAGYÓ VEZETÉS MŰVÉSZETE
Írta: Rick Boxx  -  2024. augusztus 5.

Vezetés. Sokféle nézőpont létezik arra vonatkozóan, hogy milyen egy hagyományos vezető, de az évek során szerzett tapasztalatok azt tanították nekem, hogy ha komolyan gondoljuk, hogy a hitünket az üzleti világban is megéljük, akkor nem hagyományos vezetésre van szükség. Íme néhány példa:

Rendhagyó prioritások. Egyszer egy főnököm arra kért, hogy írjak alá bizonyos jogi dokumentumokat, amelyeket jogellenesen módosítottak, hogy cégünk több pénzt szedhessen be egy ügyféltől. Egy pillanatra, az állásom elvesztésétől való félelmemben, vonakodva elfogadtam a főnököm követelését. De aztán Isten Lelke emlékeztetett arra, hogy Ő mindent lát, és hűségemnek elsősorban Isten felé kell legyen.

Még az állásom elvesztésének kockázatával is megmondtam a főnökömnek, hogy nem fogom teljesíteni a kérését. Nem volt boldog, de tiszteletben tartotta az álláspontomat, és soha többé nem kért tőlem semmi etikátlan dolgot.

Egy rendhagyó vezető megtanulja és hisz abban, hogy az Isten iránti hűség elsősorban az Ő kegyét és bölcsességét eredményezheti. „Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál.” (A példabeszédek könyve 21, 21)

Rendhagyó tisztelet. A munkahelyen a konfliktus elkerülhetetlen. Dolgoztam olyan helyeken, ahol a vezetők dühösen tomboltak a konfliktusok kezelése közben, míg mások passzív agresszívvá váltak, és soha nem osztották meg az érzéseiket őszintén. De találkoztam olyan vezetőkkel is, akik jól kezelték a konfliktusokat. Ez általában a gondolkodásmódjukkal és alázatos szívükkel függött össze.

EGY SZEMÉLYES TÖRTÉNET AZ ÁTFORMÁLÓDÁSRÓL
Írta: Marty Hardell  -  2024. július 29.

Évekkel ezelőtt egy hivatásos mérnökkel dolgoztam együtt, akit Jimnek fogok hívni - egy nagyon vallásos emberrel, aki sztoikus, professzionális viselkedéséről volt ismert. Kezdetben óvatos volt a különböző felekezetű kollégák hitével szemben, de Jim belekerült egy olyan tanítványi kapcsolatba, amely örökre megváltoztatta az életét.

A Bibliáról folytatott heti rendszerességű ebédszüneti beszélgetéseink során Jimnek megenyhült a szíve, elmélyült a hite, és megváltozott az életszemlélete. Ami óvatos felfedezésnek indult, az egy élénk hitbeli utazássá nőtte ki magát - amit öröm, növekedés és Krisztus iránti újonnan felfedezett szenvedély jellemzett. Egy nap, amikor ebédidőben összegyűltünk a tanulmányozásra, a komoly, mindig profi Jim gyermeki lelkesedéssel kiáltotta: „Azt hiszem, Jézus-mániás leszek!”. Abban a pillanatban életre kelt az evangélium: „Akkor [Jézus] megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat”. (Lukács evangéliuma 24, 45)

A munka, mint zavaró tényező. Amikor belépünk az irodába, vagy kinyitjuk a laptopunkat, elsődleges figyelmünk gyakran az üzleti világ sodrában való navigálás körül forog. De a munka kihívásai során hogyan tudunk hatékonyan gazdálkodni a cégünk vagy ügyfeleink által ránk bízott idővel, miközben teljesítjük bibliai hivatásunkat, hogy tanítványokká tegyünk másokat?

Az evangéliumokban Jézus Krisztus meghatározza a végső megbízatást, a Nagy Küldetést: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté evangéliuma 28, 19-20) Ez a parancs nem csak a lelkipásztoroknak vagy misszionáriusoknak szól, hanem Krisztus minden követőjének, beleértve a munkahelyen dolgozókat is.

AZ ÖT LEGKÖZELEBBI BARÁTUNK ÁTLAGA VAGYUNK
Írta: Jim Mathis  -  2024. július 15.

Gyakran mondják, hogy az öt legközelebbi barátunk átlaga vagyunk. Nem tudom, hogy tényleges adatokkal alátámasztható-e ez az állítás, de ésszerűnek tűnik. A legjobban azokkal az emberekkel szeretünk időt tölteni, akik hasonlóak hozzánk. A legjobb barátaink nagy valószínűséggel hasonlóan képzettek, mint mi, és hasonló anyagi helyzetben vannak. Valószínűleg ugyanazokat a dolgokat szeretik, és talán osztják a vallási vagy politikai nézeteinket.

Nézhetjük ezt másképp is: választhatunk az alapján barátokat, hogy kik szeretnénk lenni, és mit szeretnénk tanulni. Ha többet akarunk megtudni a futballról, barátságot köthetünk azokkal, akik ismerik a játékot, elmehetünk velük meccsekre, és feltehetünk kérdéseket. Ez az élet szinte minden területére érvényes. Szó szerint meghatározhatjuk az életünket az általunk választott barátok által.

Életem számos különböző időszakában kerestem olyan baráti csoportokat, akikhez hasonlóvá akartam válni. Csatlakoztam a kereskedelmi kamarához, bibliatanulmányozó csoportokhoz és önkéntes szervezetekhez, mert szerettem volna azokkal az emberekkel együtt lenni, tőlük tanulni, és végül még inkább olyanokká válni, mint ők. Az intelligencia ragályos, és ha okosabbak akarunk lenni, töltsünk időt okos emberekkel. Ilyen egyszerű lehet.

Ennek az ellenkezője is igaz. Évekkel ezelőtt egy gitáros barátom gyakran mondta: „A butaság ragályos”. Ezt viccelődve jelentette ki, és mindenki nevetett rajta, de ő komolyan gondolta. Általában közvetlenül azután mondta, hogy valaki valami teljesen nevetségeset mondott - és éppen azelőtt, hogy felállt és elment. Megfogadtam a tanácsát, és kerültem a beszélgetéseket olyan emberekkel, akik az aktuális összeesküvés-elméletekről akarnak beszélni, vagy akiknek általában fogalmuk sincs, miről beszélnek.

ÖN TUDJA, HOL A KINCSE?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2024. július 22.

Vett már részt kincsvadászaton? Sokféle formáját ismerjük. Van, ahol egy elnagyoltan megrajzolt kincskereső térképet használnak, mint amilyet a legendás kalózok követtek évszázadokkal ezelőtt. Egy „X” jelölte, hogy hová rejtették el a kincset. Egyes esetekben a „vadászok” egy-egy nyomravezető nyom alapján jutnak el a következőhöz. Máskor pedig a nyomok rejtélyesek - rejtvényeket kell megoldani, mielőtt a következő nyomra jutnánk.

Így vagy úgy, de mindannyian részt veszünk valamilyen kincsvadászatban, ugyanakkor mi magunk határozzuk meg, hogy mi az a kincs. Az üzleti világban a kincs lehet a folyamatosan növekvő bevétel és nyereség. Vannak olyanok, akik a kincset a karrierjük sikerében és a nagyobb fizetésben látják. Mások számára a kincs a presztízs és a hatalom megszerzése.

Sok esetben a „kincshez” nem tartozik térkép, amin megtalálhatjuk. Valójában mozgó célpont lehet. Évekkel ezelőtt például egy hatalmas vagyonáról ismert iparmágnástól megkérdezték: „Mennyi az elég?”. Csillogó szemmel, a hüvelyk- és mutatóujját kissé széttartva azt válaszolta: „Csak egy kicsivel több”.

Ha valaki megkérdezné, hogy mi az Ön „kincse”, mit válaszolna? Talán nem gondol a fent felsorolt dolgok egyikére sem. Lehet a család, egy személyes tulajdon, például egy autó vagy ház, vagy akár a kiválóság elérése valamilyen tevékenységben. Talán nem is tudja biztosan, hogy mi az.

Jézus Krisztus tömegeket tanítva egy egyszerű módszert kínált arra, hogyan határozhatjuk meg, hogy mi az, amit a legjobban becsülünk az életünkben. Azt mondta: „Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Máté evangéliuma 6, 21) Kicsit másképp fogalmazva: bármi is legyen a szenvedélyünk, bármi is motiválja minden napunkat, az mutatja meg, hogy mi a kincsünk.

IDŐT FORDÍTANI A TÖRŐDÉSRE, A MEGHALLGATÁSRA ÉS A KAPCSOLATTEREMTÉSRE
Írta: Robert J. Tamasy   - 2024. július 8.

Mivel egész pályafutásomat a kommunikáció területén töltöttem - először újságszerkesztőként, majd magazinszerkesztőként, kiadvány- és kommunikációs igazgatóként, valamint könyvszerzőként és szerkesztőként -, a kommunikáció művészete és összetettsége mindig is lenyűgözött. Számtalan eszközt használunk üzeneteink közvetítésére.

A kommunikáció olyan új, innovatív módon fejlődött, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbben el sem tudtunk volna képzelni. Évszázadokon át a gondolatokat szóban közölték, majd kézzel írták le. A nyomdagép feltalálása mindezt forradalmasította. A távíró és a telefon megjelenésével az emberek először tudtak nagy távolságon keresztül kommunikálni. A rádió és a televízió a közvetlenséget hozta el az információk és a kifejezni kívánt gondolatok számára. Aztán a számítástechnika a feje tetejére állította a kommunikációt, és olyan dolgokat hozott elénk, mint az e-mail, az azonnali üzenetküldés, a weboldalak, a keresőmotorok, a blogok, a podcastek, a közösségi média és a videokonferenciák.

A kommunikáció lényege azonban még e számos fejlődés ellenére is változatlan maradt. Az üzleti kommunikáció tanításával töltött éveim során egy egyszerű módszert ajánlottam a kommunikáció meghatározására: "A jelentés sikeres cseréje". Ez azt jelenti, hogy a "Küldő" (az a személy, aki egy adott üzenetet kíván közölni) és a "Címzett" (az a személy, akinek az üzenetet küldi) kölcsönösen megértik egymást. Ez akkor is igaz, ha millióknak vagy egyetlen személynek kommunikálunk.

Tim Kight vezetői tanácsadó nemrég hunyt el a rákkal folytatott hosszú küzdelem után, de bölcsessége továbbra is sokféleképpen befolyásolja az embereket. Gyakran beszélt a személyközi kommunikációról és annak kihívásairól. Például azt mondta: „Fordítsunk időt arra, hogy törődjünk, meghallgassunk és kapcsolatot teremtsünk. Ha törődünk, igyekszünk megérteni. Ha figyelünk, akkor olyan személyes kapcsolatokat hozunk létre, amelyek lehetővé teszik a magas szintű kommunikációt és együttműködést. Amikor kapcsolatot teremtünk, megosztjuk az ötleteket és a nézőpontokat, és jobb döntéseket hozunk”. Ha követjük ezt a tanácsot, megvalósítjuk a sikeres jelentéscserét.